A COVID és a háziállatok titkos kapcsolata

A
Anonymous

Általános Elemző

2025. 04. 09.
7"

A COVID-19 világjárvány, amely 2019 végén kezdődött, felforgatta a városi életet szerte a világon, beleértve a háziállatokkal való kapcsolatunkat is. Amikor a városok bezárkóztak, sokan kedvencekhez fordultak társaságért, de a válság egészségügyi és gazdasági kihívásokat is hozott. Ez a cikk azt vizsgálja, hogyan alakultak ezek a változások, fókuszban az örökbefogadási trendekkel, egészségügyi hatásokkal, lelki előnyökkel, gazdasági nehézségekkel és a városi sajátosságokkal, példákkal színesítve a világ különböző pontjairól.

Macskaváros, Kutyavilág

A pandémia alatt a városi területeken megugrott az állatok örökbefogadása. Az Egyesült Államokban egy 2022 februári felmérés szerint a válaszadók 14%-a szerzett új kedvencet, szemben a 2020 decemberi 10%-kal. Ez a hullám a karanténok idején otthon töltött idővel magyarázható, amikor a városlakók – gyakran kisebb lakásokban – társaságot kerestek. Egy ghánai kutatás szerint a városi állattartók 53,5%-a több időt töltött kedvenceivel, ami javította lelki jólétüket. Emlékszik még, amikor egy kutya ugatása vagy egy macska dorombolása elég volt, hogy elfeledtesse a napi gondokat?

A kutatások szerint a háziállatok elkaphatják a COVID-19-et gazdáiktól, de az emberre való átvitel kockázata alacsony, az állatok körében az előfordulás általában 5% alatt marad. Ghánában a városi állattartók 46,5%-a szembesült jövedelemcsökkenéssel, ami 44%-ukat a kedvencek etetésében is érintette. Az Egyesült Államokban a fiatalabbak jobban aggódtak a költségek miatt – talán nem is olyan más, mint amikor a rendszerváltás után mindenki számolgatta a forintokat.

A sűrűn lakott városi területek egyszerre kínáltak lehetőségeket és nehézségeket. Az állatorvosi szolgáltatások elérhetősége jobb volt, de a lezárások miatt sokan táv-állatorvoslásra váltottak. Kínában, például Vuhanban, a fertőzéstől való félelem miatt háziállatokat hagytak el, ami megmutatta, mennyire befolyásolhatja a közvélemény a valóságot. Ön mit tett volna, ha a szomszéd azt mondja, a macskája hozta be a vírust?

Kutyák a karantén árnyékában

Az örökbefogadások száma az egekbe szökött, különösen a városokban. Az Egyesült Államokban 2022-re a válaszadók 14%-a vett magához új állatot, ami a magány enyhítését szolgálta. Ázsiában 2024-re a lakosság 60%-ának volt háziállata, részben a pandémia miatt megváltozott életmódnak köszönhetően. De mi történt, amikor a korlátozások enyhültek? Sokan szembesültek azzal, hogy a cuki kiskutya gondozása nem fér bele a napi rohanásba.

Az egészségügyi aggodalmak sem maradtak el. A CDC szerint a kutyák és macskák megfertőződhetnek a vírussal, főleg szoros kontaktus révén, de súlyos betegségek ritkák. Egy átfogó tanulmány szerint a háziállatok körében az antitestek előfordulása 5% alatt volt, kivéve, ha a gazdi már beteg volt – akkor 10% fölé kúszott. A maszkot persze nem kellett a kutyára erőltetni, bár biztos vicces lett volna látni, ahogy Fido próbálja lerázni.

A lelki előnyök tagadhatatlanok. Ghánában az állattartók 53,5%-a több időt töltött kedvenceivel, sokan napi 1-4 órát, mások akár 5 órát is. Az Egyesült Államokban az idősebbek – mint sokan közülünk, akik még emlékeznek a Kádár-kori tévéműsorokra – 80%-ban említették, hogy a háziállatok társasága és stresszoldó hatása segítette őket átvészelni a nehéz időket. Egy kutya simogatása néha többet ér, mint egy híradó, nem igaz?

A gazdasági oldal viszont keményebb dió volt. Ghánában a válaszadók 46,5%-a kevesebbet keresett, 17,2%-uk pedig munkát vesztett, ami megnehezítette az állatok ellátását. Az Egyesült Államokban a fiatalabb generációk, a Z és a millennialok, jobban aggódtak a kiadások miatt – nálunk is ismerős lehetett volna ez a ‘90-es években, amikor minden fillér számított. A ghánaiak 59%-a az árak csökkentését javasolta megoldásként, és ki ne értene egyet, amikor a boltban meglátja a kutyaeledel árát?

A városi élet sajátosságai még érdekesebbé tették a helyzetet. A jobb infrastruktúra ellenére a lezárások korlátozták az állatorvosi ellátást, így sokan online konzultációkra váltottak – Ghánában 75,2% volt erre nyitott. Kínában a félelem olyan esetekhez vezetett, mint egy kutya kidobása egy toronyházból Tiencsinben, vagy macskák elpusztítása Sanghajban. Itthon talán elképzelhetetlen, de a hírek akkoriban nálunk is ijesztőek voltak, ugye?

Példák a világból még jobban megvilágítják a helyzetet. New Yorkban az állatmenhelyek 50%-kal több örökbefogadást jelentettek, de később néhányan visszaadták a kedvenceket, amikor visszatértek a munkába. Vuhanban a helyi állatvédők házról házra jártak segíteni, míg Párizsban és Londonban a táv-állatorvoslás lett a divat. Mindenhol ugyanaz a kérdés: meddig tart a szeretet, ha a pénztárca üres?

Mit tanultunk?

A pandémia rámutatott, hogy a háziállatokat is be kell vonni a városi vészhelyzeti tervekbe. A ghánai kutatás szerint az emberek 35%-a állami oktatást, 59%-a pedig árcsökkentést kért. A tudósok globális sztenderdeket sürgettek a vírus állatokban való kimutatására – a macskák 2,75%-a, a kutyák 0,82%-a mutatott antitesteket a lakosság körében. Talán ideje lenne nálunk is egy kutyaparkot építeni a panelházak közé, nem gondolja?

A COVID-19 alapjaiban változtatta meg a városi állattartást. Az örökbefogadások, a lelki támogatás és a gazdasági gondok mind megmutatták, mennyire fontosak a kedvencek. A városok jövőjében helyet kell kapniuk – hiszen ki ne szeretné, ha a nehéz időkben egy hűséges barát várja otthon? A régi Magyarországon is tudtuk: egy kutya vagy macska néha többet ér, mint egy üres ígéret.


Hírdetés

© 2025 Holnap.click. Minden jog fenntartva.